huszonhetedikhuszonnyolcadikhuszonharmadikhuszonnegyedikhuszonötödikhuszonhatodikhuszonegyedikhuszonkettediktizenhetediktizennyolcadik

Nemzeti Park

Egy nemzeti park kialakítása nem csak természetvédelmi, hanem térségfejlesztési kérdés is, mivel jelentősen érinti a területen élők életminőségét, megélhetési lehetőségeit. Egyes területeken előnnyel, más területeken hátrányokkal járhat.

2004-ben kezdődött el a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park kialakításának programja, melynek első lépése a Phare 2002 "Helyi kezdeményezésen alapuló környezet- és természetvédelem a szlovák-magyar határ mentén" program keretében nyertes, „Közös Szlovák-Magyar Nemzeti Park kialakításának megvalósíthatósági tanulmánya a Szigetköz-Csallóköz területére” című projekt volt.

A tanulmány célja volt, hogy megvizsgálja azokat a szakterületeket, amelyekben a nemzeti park változásokat okozhat, és elemezze, hogy miként erősíthetők az ezzel járó pozitív, és mivel csökkenthetők az ezzel járó negatív hatások. A tanulmányban figyelembe kellett venni az előzetes vizsgálatok eredményeit, és kimondottan a neuralgikus pontokra kellett összpontosítani. A tárgykörben készített alapkutatások alapján a kifejtendő témakörök jól körülhatárolók voltak.

A tanulmány egyes tárgykörei ezen az oldalon is elérhetőek tematikus bontásban.


A SzCsNP létrehozásának nemzetközi követelményei

A természetvédelmi szervezetnek nem hatóságként kell fellépnie, hanem kezelőszervként!

A területnek mihamarabb kezelési tervvel kell rendelkeznie! Ennek a dokumentumnak már a nemzeti park létrehozásakor léteznie kell. A kezelési tervnek részletesen kell foglalkoznia a vízügyi és erdészeti rehabilitációval, és ezeknek a tevékenységeknek a természetes, vagy ehhez közeli állapot létrehozását kell megcélozniuk.
  • A profitorientált erdőgazdálkodást a védett területeken váltsa fel az erdőállomány természetszerűvé alakításának koncepciója (nemes-nyár ültetvények átalakítása)!
  • Mielőbbi vízügyi rehabilitációra, a vízutánpótlás megoldására van szükség, hiszen egyébként a védelem célját jelentő hullámtéri erdők elvesznek.
  • A tulajdonviszonyokat rendezni kell.
  • A természeti és a védett területek mentén ütközőzónát kell kijelölni, ahol a gazdálkodóknak a nemzeti park érdekeivel összeegyeztethető gazdálkodást kell folytatniuk.
  • A Szigetköz és a Lajta- vidék teljes részére egy regionális területfejlesztési tervet kell kidolgozni, amelynek figyelembe kell vennie a természetvédelem érdekeit és a majdani SzNP területét.
  • Költségelemzést kell végezni, hogy a nemzeti park létrehozása milyen finanszírozási feltételek mellett lehetséges.

A nemzetközi besorolás lehetősége

IUCN kategóriák

1969 óta történtek törekvések arra, hogy a világszerte létrehozott védett területeket egy egységes rendszerbe sorolják. Az IUCN jelenleg is érvényes rendszerét 1992-ben fogadták el (IVth World Parks Congress, Caracas, Venezuela). Ez az alábbi kategóriákat tartalmazza:
  • Fokozottan Védett Terület / Wilderness Area - Teljes védelem
  • Nemzeti Park / National Park - Ökoszisztéma védelem és idegenforgalom
  • Természeti képződmények / Natural Monument – kiemelt fontosságú képződmény természetes állapotban való megőrzése
  • Fajvédelmi terület / Species Management Area - Természetvédelem aktív beavatkozások révén
  • Tájvédelmi Körzet / Protected Landscape - Tájkép védelem és idegenforgalom
  • Kezelt Erőforrások / Managed Resources Protected Area - Természetes ökoszisztéma fenntartható használata

Az ENSZ Védett Területek listáján szereplő valamennyi terület be van sorolva valamely fenti kategóriába. A nemzetközi besorolás megkönnyíti a kutatásokat, a tömegkommunikációt és a tapasztalatcserét. A Szigetközi-csallóközi Nemzeti Park esetében a kitűzött cél egy IUCN II-es kategóriájú Nemzeti Park létrehozása.