Duna elterelés 20. évforduló

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület tevékenységének bemutatása

Húsz év telt el az egyesek által elterelhetetlennek hitt Duna elterelése óta és most azért vagyunk újra itt, mert húsz év nem volt elég ahhoz, hogy Szigetköz és az Öreg-Duna problémáit megoldódjanak.

Mint tudjuk a Duna 1992. októberi elterelése után katasztrofális állapotok következtek be a Szigetközben. A főmederben a vízszint gyakorlatilag azonnal 2-3 m-t csökkent, a mellékágak jelentős része napok alatt kiürült.



Több műszakilag megalapozatlan megoldási kísérlet kudarca után (a Mosoni-Duna vízhozamának átterelése, szivattyúzás a főmederből a mellékágrendszerbe)


1995-ben egy a Duna közös főmedrébe épített fenékküszöbbel sikerült a természetvédelmileg értékes magyar oldali hullámtér állapotát stabilizálni. A beavatkozás eredményes volt, a helyi lakosság általános támogatását élvezte és élvezi jelenleg is.




A szlovák és a magyar fél önállóan alakította ki vízpótlását, így három elszeparált víztér alakult ki, ahol a középen folyó Duna vízszintje lényegesen alacsonyabb a kétoldali hullámterek vízszintjeinél.

A Duna közép-vízhozama 2250 m3/s, vagyis az év felében ennyi, vagy ennél több, az év másik felében viszont ennél kevesebb víz érkezik.

2012. szeptember 3-án Dévénynél a vízhozam 2260 m3/s volt. A szlovák fél ekkor karbantartási munkálatok miatt átadta a magyar fél részére az érkező vízhozam felét, 1130 m3/s-ot. Ennek ellenére a Kormosi ágvégnél a főmederben még 1,8 m-el alacsonyabb vízszint alakult ki, mint a rehabilitált hullámtéren. Ez azt jelenti, hogy a Dunán érkező vízhozam 50%-nak átadásával az év nagy részében a főág-mellékág kapcsolat nem állítható helyre.


A két mellékágrendszer végleges rehabilitációja érdekében az elmúlt időszakban gyakorlatilag semmi nem történt. A vízlépcsővita mentén kialakult érdekellentétek ahhoz vezettek, hogy a magyar kormányok több milliárd forintot költöttek különféle kutatásokra. Ma már kijelenthető, hogy a kutatások egy része felesleges volt.
Megítélésünk szerint e költekezésnek politikai okai voltak. Ebből a helyzetből adódóan az így finanszírozott érdekcsoportok megtehették, hogy a helyiekkel semmilyen kapcsolatot ne építsenek ki, véleményeiket figyelmen kívül hagyják.
2006. februárjában a helyi szakemberek megelégelve a közel tizenöt éve folyó, a főmeder szempontjából eredménytelen tárgyalásokat, az 1995-óta ideiglenes jelleggel működő vízpótló rendszer tapasztalatai alapján a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány (MKK) a Duna Településszövetséggel (DTSZ) és a szlovák PRO NATURA NGO-val partnerségben beadott egy INTERREG projekt pályázatot „A Szigetköz –Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása” címmel. Az elnyert pályázati támogatással készült javaslat később SZITE javaslatként vált ismertté.





A SZITE javaslat: három szabályozószerkezettel, hajózsilippel, hallépcsővel ellátott fenékküszöb (1835 fkm, 1826,2 fkm, 1814,9 fkm) beépítését javasolta. Az árvízlevezetés javítása érdekében a nyitható fenékküszöbökön kívül a természetközeli gyep-legelő területek kialakítását javasolta a kritikus árvízlevezető sávokban.

„A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja előzetes magvalósíthatósági tanulmány (2009. február Budapest.)” a kidolgozott SZITE javaslatot - a tudomány és kormányzat képviselői - vizsgálatra érdemesnek találták.



A SZITE javaslat támogatói:
2009.02.12. Győri Többcélú Kistérségi Társulás
2009.02.19. Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás
2009.02.26. Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács
2009.02.26. A „Szigetköz – Felső-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács
2009.03.06. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlése
2009.04.29. Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
Továbbá:
Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége
Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

A szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótlórendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című KEOP projekt, a Duna elterelése óta az első jelentős lépésa hullámtéri és szigetközi víztestek rehabilitációja során. A projekt egyik legfontosabb feladata az Alsó-Szigetközben természeti értékek megőrzése, javítása, a kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozása. A projekt a Szigetközben teljes körű támogatást élvez, megvalósítása minden természetet, vizes élőhelyet kedvelő állampolgár és civil szervezet érdeke.

A Győri Mosoni-Duna szakasz

A térségben élők számára egyértelmű, hogy a győri Mosoni-Duna szakasz vízfelszínét alapvetően a Nagy-Duna vízállása illetve esetenként a Rába árhullámai határozzák meg. A Duna, Mosoni-Duna torkolata alatti a medersüllyedése megközelítőleg 2 m és meghatározza a Mosoni-Duna és a Rába alsó szakaszának vízszintjeit, azaz itt már teljes dunai vízhozam sem elégséges a kívánatos természet-közeli és városképi állapotok eléréséhez.


A Mosoni-Dunába táplált vízhozam ezen nem változtat. Az eltereléssel nem érintett Duna-szakaszmedersüllyedésének hatására Győrben kialakult állapotokat hűen tükrözi a hét végén, a folyók városában 2012. október 6-án készített felvétel.


A Mosoni-Duna torkolati vízszintemelése elkerülhetetlen, hiszen ennek elmaradásakétségessé teszi a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja projekt eredményességét, kihatással van a térség talajvíz háztartására, hosszútávon Duna-menti vízbázisokat veszélyeztethet. A kialakult helyzet és a megoldás ismert. A felelősség viselésére történő felhívás a SZITE, mit természetvédő szervezet kötelessége. „Nyolcvanezer ember szándékát pedig vegye komolyan az országos politika”


A SZITE javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az országos népi
kezdeményezést:

• kezdődjenek érdemi tárgyalások a két ország között a szigetközi/csallóközi Öreg-Dunameder vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására,

• a szigetközi Öreg-Duna meder vízgazdálkodási megoldása során vegye figyelembe ahelyi tapasztalatok által kidolgozott egyeztetett javaslatot


• a győri Mosoni-Duna szakasz vízszintemelésével kapcsolatos munkákat
haladéktalanul kezdjék meg.