SZITE séta - Vének

SZITE séta - Vének, Mosoni-Duna torkolati műtárgy (duzzasztómű)

2023. május 20. szombat 10:00 óra

találkozó:
Vének, Déli Torda-sziget
duzzasztómű vendég parkoló

Ismerd és védd meg Szigetközt!

SZITE séta a Szigetközben

Egyesületünk a Szigetköz aktív megismerésére irányuló programot indított: sétát, gyalogtúrát, kirándulásokat szervezünk különböző helyszínekre. Az útvonal megtervezését és a túravezetést Láng Mercédesz tagtársunknak köszönhetjük, aki a Szigetköz kiváló ismerője és szakembere.
Januárban, februárban és márciusban az első három séta sikeres volt, és jól éreztük magunkat, ráadásul Láng Mercitől nagyon értékes és hasznos információkhoz jutottunk, sok szépet láttunk.

A negyedik séta:

Vének, Mosoni-Duna torkolati műtárgy (duzzasztómű)

találkozó: Vének, Déli Torda-sziget, a duzzasztómű vendég parkolója
időpont: 2023. május 20. szombat délelőtt 10:00 óra.

útvonal: Győr felől Gönyű irányába az 1-es főúton, de még 4 km-rel Gönyű előtt balra kell kanyarodni. A kereszteződéshez balra kanyarodó sávon érkezünk, a sáv kezdetén egy balra mutató "RO-RO KIKÖTŐ KÁROLYHÁZA" jelzőtáblát látunk.
A kereszteződés utáni útvonalon a Google navigáció már nem segít. Kérjük, használja térképes segédletünket:





Negyedik sétánk a Mosoni-Duna véneki duzzasztóműjéhez vezet. A házigazda Tatai Róbert tagtársunk (ÉDU-VIZIG Szigetközi Szakaszmérnökség vezetője). A műtárgynál a vízügy szakemberei először tájékoztatást adnak a műtárgyról és annak üzembe helyezését követő változásokról a Mosoni Duna alsó szakaszán, majd szakvezetéssel bejárjuk a műtárgyat is. Ezt követően Győrben folytatjuk sétánkat, hogy személyesen győződjünk meg a kedvezővé vált vízállapotokról. Sétahajóval egy órás programunk lesz a Mosoni-Dunán és a Rábán.

A mellékelt leírásban további részletek és érdekességek is olvashatók.

Családtagokat, barátokat, kollégákat is bátran lehet hozni, létszámkorlát nincs, jöjjenek minél többen!
Előzetes jelentkezés azonban mindenképpen szükséges. Részvételi szándékát kérjük szíveskedjen visszajelezni legkésőbb május 16-án keddig.
 
Jelentkezését vagy érdeklődését a +36 20 494 2644 telefonszámon várjuk.






Részletesen

A negyedik SZITE séta egy műtárgyhoz vezet, melynek története hosszú évekre nyúlik vissza.

A Duna az Alpokból érkező hordalékát Szigetközben rakta le. Ezen a szakaszon a folyó ágakra szakadt, belső deltát alakított ki.



A kiegyezést (1867) követően a gazdasági érdekek stabil hajóutat és biztosan művelhető földeket igényeltek. Megkezdődött a szigetközi folyószakasz rendezése. A hajózhatóság érdekében az ágak összekötésével és rendszeres kotrásával (hiszen a hordalék továbbra is érkezett) az 1800-as évek végére kialakult a ma ismert főmeder. Ezzel egy időben kialakult az összefüggő töltésrendszer is, mely az árhullámoktól védte az itt található településeket és szántóföldeket.



Trianon újabb kihívást jelentett. Magyarország energiakészletének nagyon jelentős részét elcsatolták az országtól. Új energiaforrást kellett találni. Ekkor kerül képbe részben nyugati mintára, részben a már Magyarországon is sikerrel alkalmazott (pl. Ikervár) vízerőművek kérdése és a két világháború között megtörténik a magyar folyók energetikai felmérése, a vízlépcsők helyszíneinek kiválasztása.  A mezőgazdaság fellendítése érdekében több vízlépcső elkészül, mely lehetővé teszi az öntözést. (Nick, Békésszentandrás, Békés stb.)

A második világháborút követően tovább növekszik a kereskedelem szerepe, az energetikai kérdéskör kiegészül a növekvő hajózási igényekkel is. A Duna szigetközi szakaszán a felső szakaszról érkező görgetett hordalék a főmeder kijelölése ellenére továbbra is gondot okozott, a rendszeres gázlóképződések továbbra is akadályozták a hajózást. Ezért az 1960-as években elkészült a Duna e szakaszának kisvízi szabályozása. Ez vezetőművek és sarkantyúk kialakítását eredményezte.

A fokozódó öntözési és gazdasági igények kielégítése érdekében 1960-ra megépült a tiszalöki vízlépcső és tervezőasztalra került a Kiskörei vízlépcső, ami ma a Tisza tavat biztosítja, és megkezdődnek a csongrádi vízlépcső előtanulmányai is. A hatvanas években véglegesítik a Dunára tervezett vízerőművek helyszíneit is: Bős-Nagymaros-Adony-Fajsz-Bezdán. 1970-ben megszületik a megállapodás a szlovák féllel a Bős-Nagymaros vízlépcső megépítéséről.

És most kell azt mondani, hogy közben… Közben jelentős lakhatási problémák voltak Magyarországon, amelyre a panelprogram nyújthatott megoldást. A panelhez azonban rengeteg kavicsra volt szükség. Ennek a kavicsigénynek a kielégítése, annak tudatában, hogy a Dunán vízlépcsők épülnek, jelentős részben megoldhatónak látszott a jó minőségű dunai kavicsból. A kotrás tehát a vízlépcső figyelembe vételével vált engedélyezhetővé, mert arra számítani lehetett, hogy a felső-dunai vízlépcsők fokozatos üzembe-helyezésével a kavicsutánpótlás csökkenni fog, hiszen a vízlépcsők jelentős mértékben tartják vissza a görgetett hordalékot. Tehát egy jelentősebb kavicskitermelés, mely már elegendő a házgyárak kiszolgálására, duzzasztás nélkül vízszintsüllyedést eredményezne.

A szigetközi szakaszon két jelentős kitermelés folyt, az egyik Rajka felett még a szlovák szakaszon (pozsonyi házgyár) a másik Gönyű térségében. (győri házgyár). A Mosoni Dunát a gönyűi szakasz érintette, ahol a kotrások hatására jelentős vízszintváltozás következett be. (Kolozsnémai vízmérce)



Az ábrán jól látható, hogy míg a hetvenes évek elejéig a kisvízszintek viszonylag stabilak, a kotrásokat követően a kisvízszintek két méter körül csökkentek. Csak a kotrások megtiltása (és a házgyárak megszűnése) után kezdett el stabilizálódni a vízszint. (1980-as évek vége) A korábban elvégzett szabályozás helyességét igazolja, hogy a kotrások megszűnte után a kisvízszintek annak ellenére stabilizálódtak ismét, hogy a beépített művek a kisvízszint-süllyedés miatt ma már indokolatlanul és károsan magasak. De hát a kikotort mederanyag bizony hiányzott, a két méter körüli vízszintsüllyedés maradt, hiszen hordalék a felső dunai vízlépcsők és a dunacsúnyi műtárgy üzembe helyezése miatt már nem jött. Nem volt, ami visszapótolta volna az azóta már lakásként funkcionáló mederanyagot.

Mindez kihatással volt a Mosoni Dunára is, mert az alsó szakaszán (a Szúnyog-sziget alatt, ahol az utolsó gázló található a torkolat felett) a befogadó Duna meder kisvízszint-süllyedése miatt szintén jelentősen lecsökkentek a kisvízszintek, és ugyanez volt elmondható a Rába alsó szakaszára is. Győr, a vizek városa inkább a pocsolyák városává kezdett hasonlítani…

Mint köztudott, a vízlépcsőt leállították. Tehát nem épült meg az a nagymarosi műtárgy sem, ami visszaduzzasztott volna erre a szakaszra, visszaemelve a vízszinteket a korábbi szintre. De sokáig nem épült meg a vízlépcső beruházásba tervezett győri szennyvíztisztító sem, ami alapfeltétele lett volna egy visszaduzzasztásnak. Győr az elmaradt vízlépcső áldozatává vált.

Ahhoz, hogy a város régi fényében pompázzon, vízszintet kellett emelni. Ennek előfeltétele volt, hogy elkészüljön, most már a leállított beruházástól függetlenül, a győri szennyvíztisztító. Csak ezt követően és így is nagyon hosszas vita után tudott elkészülni a kisvízszint emelést biztosító műtárgy a Mosoni Duna torkolatában, melyet 4. sétánk alkalmával meglátogatunk.





További tervezett SZITE séta

2023. szeptember

Dunakiliti duzzasztómű

  
  
  
  







#61ad02